4. Fejezet

Köszönöm szépen az eddigi kommenteke, mindenkit szívesen látok ;) 

A történet elérte az egyik nagy fordulópontját, remélem elnyeri a tetszéseteket :)

Jó olvasást!

A tükör előtt nézegetem magam, halványkék ing, hosszú szoknya van rajtam, mögöttem a húgom fésülgeti a haját. Már 5 perce ugyan azt a részt fésülgeti, mert a gondolatai máshol járnak.. Felé fordulok, és kiveszem a kezéből a fésűt.

- Figyelj, minden rendben lesz! 

-  De mi lesz, ha kihúznak? - suttogja, és a szemében megjelennek a könnyek.

- Azt nem hagyom. - már az én hangom is remeg. Most száll meg a félelem, hogy valamelyikünket kiválaszthatják. - Nem lesz semmi baj! - magamhoz húzom, és halkan duruzsolok neki - Nem lesz semmi baj...

                                                                    

* 

 Lizi meleg keze görcsösen kapaszkodik az enyémbe, miközben végigsétálunk a főúton, ki a Főtérre. A gyerekek többsége már két sorba rendeződött, hogy a békeőrök vért tudjanak venni. Ahogy közeledünk, meglátom Liamet. Szeretnék még beszélni vele, ezért odasúgom a húgomnak:

- Még beszélnem kell Liammel, addig nyugodtan menj előre, majd megkereslek. - Rám néz hatalmas szemeivel, de halványan bólint, és elindul. Átvágok a tömegen, és a fiú erős karjaiba vetem magam. Mi lesz, ha most ölelhetem meg utoljára? A feszültség egyre erősödik bennem, miközben lassan megérkezünk a regisztrációs pulthoz. Odanyújtom a kezem az egyik egyenruhás nőnek, majd egy enyhe csípés után tovább engednek. 

- Az Aratás után találkozunk. - mondja Liam és elindul a fiúk csoportjához. Elérem a lányoknak kijelölt részt, és beállok a szomszéd szőke lány mellé. Köszönés képpen csak biccentünk egyet, mert jelen pillanatban egyikünk sincs olyan állapotban, hogy meg tudjon szólalni. Szememmel a húgom szőke fürtjeit keresem, és örömmel nyugtázom, hogy előttem van olyan öt sorral. 
Feltipeg a színpadra Cyntia Rosenfeld, a rikító narancssárgába öltözött kísérőnő. A haja idén is citromsárga, olyan, hogyha ránézel, megvakulsz... 

- Köszöntök minden egyes ifjút az 5. Körzetben! - rikácsolja a mikrofonba - Idén is hoztam egy csodálatos filmet, egyenesen a csodálatos Kapitóliumból! - rámutat az egyik kivetítőre, amin elindul egy kisfilm, a lázadásról, a leveréséről. Inkább a szememmel megint megkeresem Lizt, aki kitágult szemekkel nézi a felvételt. A képernyő elsötétül, és a kapitóliumi nő elkezdi a sorsolást. 

- És most, kiválasztjuk azt a szerencsés lányt- és fiút, akik idén, a 60. Éhezők Viadalán képviselik az 5. Körzetet! - Hogy képes valaki egyfolytában mosolyogni? Ez a nő nem is mosolyog, inkább vicsorít. Mint mindig, a hölgyeké az elsőbbség! - Vajon minden körzetben minden kísérő ezt mondja?

Mélyen belenyúl a lányok neveit tartalmazó gömbbe, majd fél óra kotorászás után kihúz egy cetlit. Ahogy egyre közelebb ér a mikrofonhoz, a szívem majd' kiugrik a helyéről. Iszonyatosan lassan bontogatja azt a szerencsétlen papírfecnit. Közben a reggelim elkezd liftezni a gyomromban és a levegő is nehezen áramlik be a tüdőmbe. Végre sikerül kibontania.

- A lány Kiválasztott az 5. Körzetből nem más mint... - Mond már!- gondolom magamban türelmetlenül. - Elizabeth Roats! - A név hallatán megrogy a térdem, de szerencsére a mellettem álló lány még idejében elkap. Gyorsan felkapom a fejem, abba az irányba, ahol legutóbb láttam a húgom. Azt a kicsi lányt, aki teljesen elveszett lenne egyedül az Arénában, talán már az első nap felkerülne az arcképe az égre. Nem, ezt nem hagyhatom! Megígértem nem? Nem lesz semmi baj. Neki nem lesz semmi baja. Gyerünk Liv, szólalj már meg! Mindjárt eléri a színpadot! Még szerencse, hogy valamilyen belső hang figyelmeztet. Elindulok a lány felé, csak ő van a szemem előtt. A többi lány szerencsére nem akadályoz, egy kis folyosót alakítanak ki nekem. Amint kiérek a tömegből, érzem, ahogy két békeőr lefog, és vissza akar tolni a helyemre.

- Mi... nem! Nem! Önként jelentkezem! Önként jelentkezem helyette! - A váratlan kiáltásomnak hála a kezek szorítása enyhül, így amilyen erősen csak tudom, félrelököm ezt a két óriást. Egyenesen Liz felé futok, és szorosan megölelem. Felnézek a színpadra, ahol heves társalgás folyik a helyzetről. A polgármester rám néz, így jelzi, hogy igyekezzek.

- Liz, most menj vissza a sorba.

- Nem! Nem mehetsz...

- Nincs vita, most! - Nagyon aggódom, ez a hangomon is érződik. Lizismeri ezt a hangszínt, ilyenkor tudja, hogy azt kell tennie, amit mondok. Vonakodva elengedi a kezem, és könnyes szemekkel hátrál egy lépést. A szívem megszakad a látványától, de mégis fel kell mennem a színpadra. Magamra erőltetem a közömbös arckifejezésem, és megállok a vigyorgó Cyntia mellett.

- Ügyes vagy drágám! Így kell ezt csinálni! A nővére vagy ügye?

- Igen. - Látom, Liz már megtalálta nagyapát, aki a színpad széléről figyelte az eseményeket. Szomorú, de amikor rá nézek, az arca érzéketlenné válik. Így figyelmeztet, hogy semmi érzelem. Az arcvonásaim még ridegebbé varázsolom.

- És mi a neved? 

- Olivia Roats. - a hangom még az előzőnél is ridegebb. Ránézek nagyapára, aki biccent egyet, jelezve, hogy ez így jó.

- Gyerünk emberek, tapsoljuk meg ezt a bátor lányt! - Kicsit büszke vagyok most az 5. Körzet lakóira, mert senki sem tapsol. Valaki lefelé néz, valaki az eget pásztázza, de senki sem tapsol. 

- És most, a fiúk! - próbálja gyorsan menteni a helyzetet, de ezzel már elkésett. Tekintetem a fiúk felé vándorol. Vajon ki lesz az a szerencsétlen, aki velem együtt megy a kínok közti halálba? Liam kék szemeit keresem, de egyenlőre nem találom a mindig aggódó szempárokat. 

- A fiú kiválasztott az 5. Körzetből... - most már nem húzza az időt, csak kimondja a nevet.

- Liam Ward!


A hatalmas, "esély latolgató" táblát figyelem. Mint minden évben, most is a hivatásos kiválasztottaknak van a legtöbb szavazójuk. Kellemes meglepetés, hogy Treshnek, az nagydarab fekete fiúnak is sok támogatja van. Katniss középtájt kapott helyet, míg Peeta alulról az ötödik. Az emberek nem mernek a 12. Körzetre szavazni, mert ők minden évben már az elején kiesnek a játékból. Tőlem balra két lila hajú férfi tanácskozik a kiválasztottakról. Általában bele-bele halgatok az ilyen beszélgetésekbe, hogy tudjam a többi ember gondolkodás módját.
- Kétlem, hogy sokáig jutna, nézd meg milyen sovány! - mondja a kék zakós.
- De önkéntesnek jelentkezett, szóval biztos, hogy sokáig húzza. Úgy hallottam, ő a körzete első önkéntese.
- Nem is tudom, én nem mernék rá szavazni... - morfondírozik. Szóval Katnissről beszélnek. Tökéletes alkalom a toborozásra. Megtenném az első lépést az agyonplasztikázott urak felé, de a piros öltönyös megelőz.
- Oh, Miss Roats! Ön is az esélyeket latolgatja?

- Igen, elég erős az idei mezőny. Ha esetleg meghallgatnak tőlem egy tippet. - kérdezem elragadó mosollyal, mire mindketten egyszerre bólintanak. - Én a tizenkettes lányra szavaznék, aztán a kettes fiúra... - ja és még valaki - és ha szeretnének nagyban játszani, fogadjanak a tizenegyes fiúra is.
- Komolyan? Maga így fogad? - Muszáj lesz így fogadnom, mert az egyik hivatásos biztosan benne lesz az utolsó háromban, és ha mind a hármat eltalálom, dupla pénzt kapok, így pedig nagyobb értékű tárgyal tudok segíteni egyes kiválasztottaknak.
- Igen én így fogadok. -  Még bólintok is egyet, hogy hitelesebb legyek.
- Hát nem tudom... - összenéznek, és magukban gondolkoznak a hallottakon.
- Nézzék. - kezdem és közelebb lépek egy lépést. Most látom, hogy mindketten lakkcipőben, és csillogó öltönyben vannak. A lakkcipő elég drága mostanság, szóval van pénzük bőven, de mégsem mernek költekezni. Egyértelműen a kék zakós a gyengébbik láncszem, rá kell rászállnom. - A 12. - ből még senki sem jelentkezett önként. Ez a lány a húga helyett jelentkezett, szóval mi lesz a célja?
- Hogy visszamenjen hozzá. - most már a piros zakós is látja a lehetőséget a lányban, de azért folytatom.
- Pontosan. És elég elszánt és kemény. Ha nézték a közvetítést, láthatták, hogy nem sírt. Az arca rezzenéstelen volt.
- Én rá szavazok! - kiállt fel a kék zakós. - Hidd el, megéri a pénzt.
- Hát nem is tudom... - a másik még mindig vonakodik, amikor megszólal a himnusz. Automatikusan mindenki odanéz. Élő közvetítés a felvonulásról. A lovaskocsik lassan kiérnek a napfényre. Ceaser Flickerman kommentálja az eseményeket, mellette Claudius Templesmith is beszél egy keveset. Az első és második körzet nagyon jól néz ki. Főleg a második, olyan arany ruhát kaptak, mintha istenek lennének. Mindemellett még kegyetlenebbül festenek. A többi körzet ruhája elég unalmas, nem hiszem, hogy valamelyik is megfogná a kapitóliumiakat. Szegény gyerekek örülnek, hogy fent bírnak maradni a szekéren, de pár kiválasztott mégis integet, és mosolyog. A 10. Körzetben a fő iparág az állattenyésztés, ezért ők viszonylag hozzá vannak szokva a lovakhoz, és a szekerekhez. De azért a ruhájuk... úgy néznek ki mint két anoreksziás tehén. Komolyan mondom, ezek a foltos nadrágok, még jó hogy szarvat nem adtak rájuk. Az ötösök olyanok mint két hatalmas tölcsér, a négyesek pedig... komplett halruhát kaptak. Egy stylist sem tudott kitalálni semmi normálisat?
- Azt hittem idén szebb ruhákban mutatkoznak - morfondíroznak, miközben a kiválasztottakat, pontosabban a ruháikat fixírozzák. - Bár elől az a szőke fiú nagyon jóképű. - Szóval ők már a ruha alatt járnak. Csak nehogy féltékeny legyen egyik a másikra...
- Mi az ott hátul? - kérdezi a Claudius, mire minden kamera az utolsó szekeret veszi - Tűz?
- Hölgyeim és Uraim, a 12. Körzet Kiválasztottai felpezsdítik a hangulatot az égő ruháikkal! - Jaj Ceaser annyira jók ezek a szófordulataid, komolyan mondom, te vagy a legjobb. A nézők önmagukból kikelve kántálják Katniss nevét, és a házigazda is megnézi a papírjait, majd folytatja. - Katniss Everdeen a 12. Körzet önkéntese, a lány, aki lángra lobbant! - Ezen a megjegyzésen több ezren éljenezni kezdenek mire Ceaser vicsorogva nevet a saját megjegyzésén. A szekerek középen megállnak, és Snow elnök mond egy rövid köszöntőt. Aztán elsötétül a képernyő.
- Én mondtam, hogy a tizenkettesre kell fogadni!
- Nem, Katniss Everdeenre, a lángra lobbant lányra kell szavazni. - javítom ki férfit. - Azt ajánlom, fogadjon most, és mutasson példát a többieknek. - mutatok a tábla előtt csoportosuló tömegre.
- Emberek, én Katniss Everdeenre szavazok! - kiálltja, mire rengetegen éljenezni kezdenek, és elráncigálják az embert a szavazófülkéig. A másiktól gyorsan elkérek egy telefonszámot és nézem, ahogy az emberek a lángra lobbant lány nevét kántálják.